Cholnoky Jen: gen, fldn - Fldrajzi rtekezsek
Az Aggteleki Baradla-cseppkbarlang
trtnete.
L tt tok-e
m r az aquincumi romokat? Azok a romok olyan pletek maradv nyai, amelyeket
krlbell 1500-1600 esztendvel ezeltt pĄtettek. Amikor azok kszltek,
akkor m r az Aggteleki-cseppkbarlang krlbell ppen olyan volt, mint ma,
tal n csak a cseppkvek voltak benne' egy kicsit kisebbek. 1500 esztend a
barlang trtnetben egszen jelentktelen, rvid idszak!
Csak egy kis
sz mĄt st pr˘b ljunk megejteni. Csak ppen, hogy fogalmunk legyen a barlang
kpzdshez szksges idtartam hosszŁs g r˘l. Tudja mindenki, hogy az a
mennyezetrl lefgg cseppk, az Łgynevezett sztalaktit Łgy kpzdtt, hogy
azon a helyen a barlang mennyezetrl vĄz csepeg le s minden kis csepp par nyi
kis mszkkrget hagy h tra. Mondjuk, hogy minden cseppbl egyezredrsz
milligramm, vagy egy grammnak egy milliomod rsze csap˘dik ki. Ez m r
tekintlyes mennyisg, bizonyosan tbb, mint a val˘s g.
Tegyk fel,
hogy minden percben kt csepp hullik le, teh t minden 30 m sodpercben egy.
Mivel egy esztendben 31.536,000 m sodperc van, teh t egy esztendben 1.051,000
csepp hullik le, mondjuk, kereksz mban, hogy ppen egy milli˘. Minden csepp egy
milliomodrsz gramm mszkvet rak le (feltevsnk szerint), teh t egy vben
ppen egy gramm mszk csap˘dik ki. Ez a mennyisg ezer v alatt egy kilo
grammot tesz ki. Kisebb fajta cseppknek lehet ekkora sŁlya. Olvas˘im kzl a
jobb sz mĄt˘k knnyen ki tudn k sz mĄtani, hogy milyen hosszŁ volna az a
cseppk, amelyik szab lyos kŁpalakŁ, hossza tĄzszer akkora, mint alap sĄkj nak
tmrje, sŁlya egy kilogrammos a mszk faj sŁlya 2'8. (El rulom, hogy a
hossza 5'14 decimter). Bizony ez kicsiny kis cseppk! Ezer v alatt teh t csak
egy fl mter hosszŁ cseppk keletkezik. De lehet, hogy fel tevseink egszen
rosszak s m r 100 v alatt keletkezik ekkora cseppk, teh t egy kilogramm
sŁlyŁ, ezer v alatt teh t 10 kg! De vannak m az Aggteleki-barlangban olyan
cseppkvek is, klnsen a sztalagmitok, vagyis a barlang fenekn gyertya
m˘dj ra ll˘ cseppkvek, amelyeknek sŁlya tbb tonn t, teh t tbb ezer
kilogrammot tesz ki! Fel tevsnk szerint az ilyennek kpzdshez tbb
sz zezer esztend kell!
s ezek mg
csak a cseppkvek! De a cseppkveknl mindenesetre elbb kellett mag nak az
regnek keletkeznie, mert hisz barlangreg nlkl cseppkvek sem
keletkezhettek, A barlangreget meg a vĄz olyan m˘don v jta, hogy majdnem azt
mondhatn˘k, molekul nkint hordta ki a barlang anyag t, Itt mg csak megkzelĄt
sz mĄt sokat sem vgezhetnk, mert hisz nem tudjuk, hogy mennyi vĄz folyt
keresztl a barlangon, mennyi trmelket hordott mag val a keresztlfoly˘ vĄz,
milyen volt a vĄz old˘kpessge, milyen gyorsan folyt s voltak-e hirtelen
rad sai? Mert ezt mind tudnunk kellene, hogy csak nmileg is megkzelĄt
sz mĄt st vgezznk. Annyi azonban bizonyos, hogy a barlang kiv j s hoz sokkal
tbb id kellett, mint a ma ott lev cseppkvek kszĄtshez szksges id. A
barlang teh t mindenesetre tbb sz zezer ves, lehet, hogy egy milli˘ ves kis
fiatalember! Mert viszont a barlang meg mag hoz a hegyhez kpest, amelyben
rejlik, igen fiatal kpzdmny, geol˘giai rtelemben vve!
Mivelhogy az
Aggteleki-barlang vize J˘svafnl, a B˘dva vlgynek egyik mellkvlgyben jn
el, feltehetjk, hogy akkor, amikor a barlangon vgigfolyt mg a patak, akkor
nyĄl sa a vlgy Łgynevezett v rosi terrasz nak szintjben volt, Errl nem sokat
tudunk ugyan, de m s egyebet nem igen lehet gondolni. A barlang teh t az alatt
az id alatt kpzdtt, mialatt a magyarorsz gi patakok s foly˘k a v rosi
terraszok szintjben folytak.
Ezt egy
kicsit nehz annak megrteni, aki nem tudja mi az a terrasz. Emmiatt ide kell
rajzolnom ezt a h rom kis rajzot egym s al (L. 117. old.), Az els., legfels
rajz a mai barlang vidknek egy rszletet mutatja, Łgy, mintha dombormű volna.
L tjuk a nagy mszktmeget, a mai Szilicei-plat˘t abb˘l az idbl, amikor mg
krnyezetbl alig emelkedett ki, a puha, vizet t nem ereszt harmadkori
rtegek majdnem olyan magasan borĄtottak be mindent a mszktmeg krl, mint
amilyen magas a mszk felszĄne. A J˘sva-patak azonban m r belev g˘dott a
trszĄnbe, els vlgyvel (1) s azt hatalmasan kiszlesĄtve, kanyarogva folyt a
B˘dva-vlgye fel.
A II. kpen
l tjuk, hogy a J˘sva-vlgye Łjra belev g˘dott a hegybe, II. vlgyet kszĄtett
az 1-be. Az els vlgy hajdani feneknek darabjai mg megvannak, ezeket
nevezzk fellegv ri terraszoknak, mert minden hegyvidki foly˘nk vlgyben
megtal ljuk ezeknek a terraszoknak (hajdani vlgysĄkoknak) maradv nyait s ezekre
szokt k pĄteni a v rakat (pl. a budai V r), kolostorokat (pl. a kiscelli kolostor
Ujlak fltt), templomokat stb.
A II. rajzon
azt is l tjuk, hogy a J˘sva-patak Łjra kiszlesĄtette II. vlgyt is, szlesen
kanyarog rajta s beteregeti kaviccsal. Azt is l tjuk, hogy a hegysgen t. barlang
kpzdtt s a barlang a J˘sva II. vlgynek szintjben nyĄlik. Aggteleknl a
harmadkori rtegekbe mly vlgy v g˘dott s a vlgy vize eltűnik a mszk egyik
bujtat˘jaban (ponorj ban) s Ągy jut bele a barlangba. Bizonyosan tbb ilyen
bujtat˘ vagy vĄznyel is t pl lja a barlangot, de nem ismerjk mg mindegyiknek
a nyĄl s t. Soknak kellett lennie, mert nagy patak moshatott csak ki ilyen nagy
barlangot.
A harmadik
rajz a mai llapotot mutatja, termszetesen igen ersen egyszerűsĄtve. A J˘sva
a II. vlgy fenekbe Łjra belev g˘dott s a II. vlgy rgi vlgysĄkj nak darabjai
szles terraszok alakj ban maradtak meg. Ezek avaros terraszok.
Mivel a
J˘sva vlgynek feneke mlyebben van, mint a barlang hajdani, ma mg ismeretlen
nyĄl sa, azrt a vĄz a barlang fenekn eltűnik a mszk rseiben s forr sok
alakj ban j el a J˘sva mai vlgysĄkj nak szln. Ögy a barlang legnagyobb
rsze sz razon maradt. Megapadt a vĄz is, ami a barlangba jutott, mert a
szomszdos vlgyek sokkal gyorsabban v g˘dtak be, mint ahogy a mszkben
barlang fejldhetik.
A barlang
hajdani nyĄl sa a J˘sva vlgyben bizonyosan el van torlaszolva mindenfle
omladkkal, ktrmelk kel. Az ilyen trmelket a barlang apad˘ vize
msztuf val szokta sszeragasztani s lesz belle az Łgynevezett karsztbreccsa.
Ezen azt n sűrű nvnyzet, erd kpzdik s teljesen elrejti a nyĄl st. St
val˘szĄnű, hogy ezt a hajdani nyĄl st mg a lsz is segĄtett eltakarni.
Annyi
bizonyos teh t, hogy barlang a v rosi terraszok szintjben fejldtt ki, teh t
akkor, amikor a J˘sva II. vlgyben folyt, tal n 20-25 mterrel magasabban,
mint ma.
Azt pedig
tudjuk, hogy ez az id az Łgynevezett pleisztocn korszakban volt, mgpedig a
kt jgkorszak kztt fel ismert melegebb, Łgynevezett interglaci lis idben.
Ekkor kellett teh t a barlangnak kialakulnia. Rettenetes hosszŁ idszak
lehetett az, hisz a barlang kifejldshez tbb sz z ezer esztendre volt
szksgnk.
Amikor a
barlang fejldtt, akkor m r itt j rt az ember haz nk terletn is. Ez az ember
mg nem volt egszen olyan, mint a mai ember. Megtal ltak nh ny kopony t ebbl
az idbl s azokon l tni lehet, hogy pld ul a kidudorod˘ szemldkcsont az orr
fltt is thŁz˘dik. Ilyen fajta ember ma nem l a Fldn. Az ausztr liai nger
kopony ja hasonlĄt legjobban hozz , de m r annak sincs tmen szemldkcsont
dudorod sa. Ennek az sembernek az als˘ llkapcs n, ell nem volt olyan
kiugr sa, mint a mi kopony inkon, teh t csŁny n visszacsap˘dott az lla, nem
volt olyan szp, gmblyűen kidudorod˘ lla, mit a ma l, csinos arcŁ
embereknek. Val˘szĄnűleg zmkebb, v llasabb, hosszabb karŁ volt, mint a mai
ember s testt alighanem sűrű szr fdte, mint a majomt. De ebbl nem
kvetkezik, hogy a majomt˘l sz rmazott volna, hanem annak csak nagyon, de nagyon
t voli rokona.
Ennek az
sembernek mg nagyon kezdetleges kszer sz mai voltak, de a tzet m r ismerte,
ezrt ember volt ez, teljesen ember, b r tal n durv bb, llatiasabb, mint a
mai. Műveltsgt a P rizs mellett lev Chelles helysgnl tal lt, gazdag lelhely
ut n chelles-i kultŁr nak nevezzk (mondd: selli kultŁra).
Amikor ez az
sember ott j rt, tal n a barlang vidkn is, akkor mg a barlang nem volt
lakhat˘. Ers patak folyt rajta keresztl, s bej ratai sem lehettek olyanok,
hogy az ember belemerszkedhetett volna. Hiszen a barlang fenekn tombolva
zŁgott a bvizű patak rad sai elsodorhatt k volna azokat, akik a barlangba
telepedtek.
Csak amikor
a m sodik jgkorszakban a J˘sva-vlgye mlyebbre v g˘dott s a barlang patakja
ersen meggyenglt, akkor v jt lakhat˘v a barlang, de ebbl az idbl sem
tal lunk benne emberi nyomokat. Csak sokkal ksbben, amikor m r a barlang
Łgysz˘lv n teljesen fellttte mai alakj t, akkor telepedett bele az ember az
aggteleki nyĄl sba. Eszkzeit ott megtal lt k.
Ami˘ta a
barlang teljesen kifejldtt, teh t a m sodik jgkorszakban, (Mi Magyarorsz gon
mindig csak kt jgkorszakr˘l beszlnk. Az Alpokban ngyet szoktak kpzelni.
Az vlemnyk szerint az ember az utols˘ jgkorszak eltt, a Riss- Wrm
interglaci lis korban jelent meg.) az˘ta csak cseppkvek kpzdnek benne.
Azeltt gyakran megtrtnt, hogy a barlang patak annyira kiszlesbĄtette a
barlangot, hogy mennyezetnek egy-egy hatalmas darabja beomlott. Ezt az
omladkot azt n a vĄz vagy elhordta, vagy megkerlte, de "valamikppen
Łjra utat trt mag nak a trmelken t, vagy alatta, vagy mellette.
Ma m r ilyen
oml s nem igen trtnik. A barlang regei nem t gulnak, teh t az egyensŁlyos
llapotnak Łjabb megh borĄt sa nem igen lehetsges. Ma az omladkot vagy a
kimosott szikl kat, oldalfalat s mennyezetet egyar nt ellepi a mszkrgezs,
az Łgynevezett barlangi travertino.
A barlang
fltt a mszk sszevissza van repedezve, a repedsek megtelnek vĄzzel s a vĄz
a barlang mennyezetn t becspg a barlangregbe, egy rsze ott tal n
elp rolog, ha a barlangban lgvonat van, de legnagyobb rsze a barlang fenekn
Łjra eltűnik.
Csak egy
kevs mszk-anyagot, nh nyezredrsz milligrammot hagy h tra minden csepp.
Mert a mszk-anyag a vĄzcseppbl nemcsak azrt csap˘dik ki, mert a vĄz egy
rsze elp rolog, hanem azrt is, mert a vĄzbl kiszabadul a szndioxida vagy
sznsavg z s akkor a vĄz nem tud annyi meszet oldva tartam, mint eddig.
Klnsen kt esetben szabadul ki belle szndioxida. Elszr is akkor, amikor
a vĄzcsepp fgg a mennyezeten. Ebben az esetben nem tartja fenn a cseppet m s,
mint a felleti feszltsg, teh t a csepp teljesen megszabadul nsŁly nak
nyom sa al˘l, klnsen abban a pillanatban, amikor ppen lecsppenik. Mert a
vĄz ann l tbb sznsavg zt tud elnyelve tartani, minl nagyobb nyom s alatt
ll. A sz˘davizes palackban nem gyngyzik a szndioxida, mindaddig, amĄg egy
keveset ki nem eresztnk belle. Amint kieresztnk egy kevs vizet, azonnal
kisebb lesz a palackban s a vĄz belsejben a nyom s s rgtn temrdek szndioxida
szabadul ki s gyngyzve pezseg a palackban is, meg a poh rban is.
A lecseppen
vĄzcseppben a vĄz saj t sŁly nak nyom sa megszűnik. Sznsavg z szabadul ki
belle s a csepp helyn kevs mszk-csapadk, barlangi travertino marad h tra.
A m sodik eset
akkor kvetkezik be, amikor a vĄzcsepp a barlang fenekre cseppenve, ott
sztsz˘r˘dik, vagy legal bb is sztterl. ŕri si m˘don megnl a fellete, teh t
sokkal tbb alkalma lesz a sznsavg z-molekul knak a vĄz belsejbl elt vozni,
mint eddig volt. Ott teh t megint msz csap˘dik ki. Eleinte szles terleten,
mert a csepp magasr˘l esett s nagyon szertesz˘r˘dott. Ksbb, amikor m r a
travertino a barlang fenekn j˘l megvastagodott, akkor a csepp valamivel kisebb
magass gb˘l esik, klnsen, ha a mennyezetrl kezd a cseppk lefel nyŁlni.
Most m r a csepp kisebb vgsebessggel rkezik a barlang fenekre, teh t nem
sz˘r˘dik annyira szt, hanem kisebb terletet borogat be travertin˘j val.
Lassankint oszlopszerűen flemelkedik, flpl a sztalagmit, fenn mindig
keskenyebb s keskenyebb lesz, vgl rendesen egszen vkony heggyel kzeledik
a sztalaktit lenyŁl˘ hegyhez s azt n sszernek s a mennyezettl a fenkig
lenyŁl˘, oszlopszerű kpzdmny lesz belle.
De mennyi
v ltozatoss g lehetsges! A lecseppen csepp lecsurog a sztalagmit oldal n s
azt flig odatapadt, sztalaktitszerű kpzdmnyekkel dĄszĄti. V ltozhat a
becsepeg vĄz mennyisge, msztartalma, sznsavg ztartalma stb., stb. Esszerint
mindig m s s m s form k keletkezhetnek, vgtelen v ltozatoss ggal.
42. kp Aggteleki Baradla-barlang. A
tizenh rom vrtanŁ terme. A kzptren a ledlt kolosszus.
Megesik az
is, hogy a sztalagmit valami rgi trmelk halmazra plt fel. A trmelkhalmaz
egyes darabjai kzt regek vannak, egyik darab lvel vagy hegyes sark val
t maszkodik a m sikra. Mondjuk, hogy ezt a darabot terheli meg mindig jobban s
jobban a nveked sztalagmit. vezredek mult n olyan nagy lesz a terhels, hogy
a sark val t maszkod˘ k sarka ezt a nyom st nem bĄrja ki, sszezŁz˘dik s a k
nagyot zkkenik lefel, csŁszik egy keveset oldalt, esetleg el is ferdl. A
sztalagmit kimozdul fggleges ll s b˘l. Az Aggteleki-barlangban van egy
ilyen, hatalmas nagy, ferdn ll˘ sztalagmit, val˘s gos vil gcsod ja. Mert
ferdesge mellett is szil rdan ll s ˘ri si tmege flelmetesen veszlyes
egyensŁlyi helyzetben mered a szomszds ga fl.
De van olyan
sztalagmit is, amelyik teljesen elvesztette az egyensŁlyt s eldlt. Ott fekszik
a hatalmas kolosszus, elterlve a trmelken. A ledlt oszlop tetejn Łj
sztalagmit kpzdtt, termszetesen ugyanazon a helyen, ahol a ledlt kolosszus
kpzdtt hajdan ban. De lehet, hogy m s helyen, ppen az oszlop derek n is ll
m r Łj sztalagmit. Ilyen csod latos kpzdmnyek is vannak az Aggteleki-barlangban!
Amikor a
cseppkvek zavartalanul kezdtek kpzdni, akkor jelent meg elszr az ember a
barlang krnykn.
El volt z r˘dva
minden nyĄl sa, csak nh ny borzalmas vĄznyel t tong a napvil gon. Az sember
az ilyent messze elkerlte, hisz flnie kellett mindentl, nem tudhatta, mi
lakik benne. Tal n a pokol nyĄl sa!
A barlang
belsejben messze, messze benn ott, ahol ma a 13 vrtanŁr˘l elnevezett, ˘ri si
cseppk-kpzdmnyek llnak, teljes sttsg s teljes csend volt. Nem
hallatszik oda le a klvil g semmi zaja, sem a szl zŁg sa, sem az es
csapkod sa, mg a mennydrgs sem! A nma kkolosszusok hi ba hallgat˘ztak,
teljes csnd honolt az regben.
S ebben a
csndben s sttsgben, ebben a sĄri nmas gban is meg-megpendl a lecseppen
vĄz, szab lyos idkzkben. Mintha az rkkval˘s g ˘r ja ketyegne, lassŁ, vontatott
kopog ssal. Izenet a klvil gb˘l! A Napsug r izenete ! A Napsug r emelte fel a
tengerbl a vizet, a Napsug r indĄtotta a szelet, amelyik a nedves levegt a
kontinensre hozta, a Napsug r emelte fel a levegt, hogy kicsap˘dik belle a
p ra, s a lecseppen escsepp a Napsug r kis vitze, amelyet elkldtt hegyet
pusztĄtani, az Alvil g pĄtmnyeit lerombolni. Az egyik kis katona behatolt a
mszk stt regeibe s ott vgzi munk j t. Elragadott mszanyag nak egy
rszvel dĄszes csppkvet kszĄt a sĄri csnd s sttsg szomorŁ
birodalm ban, m sik rszt tovaviszi mlyebb regekbe s majd kacagva, ujjongva
tr el a barlangi forr sban, dvzlve ur t, kldjt s parancsol˘j t, a
minden hat˘ Napsugarat!
Odalenn a
komor oszlopok hallgat˘znak. A cseppek nha sűrűbben, nha gyrebben pendlnek,
aszerint, hogy volt-e es odaknn vagy nem.
Semmifle
m s zaj nem hatol ide le! vezredek mŁlnak s a nmas g, a sttsg teljesen
zavartalan. Odaknn az sblny bik ja bg, vagy a mammut hallatja csŁnya,
trombit l˘ hangj t, tal n nagy ragadoz˘ madarak is k rognak, vagy a sűrű boz˘tban
szĄvszakadva nekel a szerelmes kis nekes mad r. A tizenh rom kkolosszus
odalenn nem hall belle semmit.
Azt n
megjelenik a barlang vidkn a legkegyetlenebb, legvrengzbb fenevad, az
ember! Kszersz m van a kezben, st tzet is tud gyŁjtani. Milyen szrnyű
fegyver az ember kezben a tűz! FelgyŁjtja vele az erdt s milli˘ s milli˘
llnyt pusztĄt el borzalmas tűzhal llal. Ebbl sem hall semmit az a
tizenh rom odalenn.
43. kp Aggteleki Baradla barlang. A <Tarpataki
vĄzessek>. Sztalaktitokkal dĄszĄtett sztalagmitok
De egyszer
csak futva menekl a gyngbb ľbel az ersebb K in ell! Irigysg,
fltkenysg, gyűllet tlti meg gonosz szĄvt. Ilyen gonosz indulata llatnak
nincs! Ut˘l ri a szegnyt s durva kfejszjvel sztzŁzza a kopony j t.
Testvrgyilkoss g,
gbeki lt˘ bűn! A megsebzett utols˘, veltr z˘ sikolt sa gbe ki lt, de le
hallik az Alvil gba is.
Ezt
meghallja az a tizenh rom. Az els hang! Oh, hogy sszeborzadnak! Csoda, hogy
be nem omlik a mennyezet!
Tal n akkor
dlt ki az a kolosszus, amelyik ott hever a 13 mellett.
HosszŁ,
hosszŁ vezredek mŁlnak s csak a Napsug r kis katon i, a cseppek hullanak
vghetetlen egyformas gban. Tal n csak azrt, hogy hallani lehessen a csendet.
Egyszer csak olyan emberek j rnak a barlang t j n, akiknek nem k, hanem
bronzfegyvere van. Ezek m r h borŁskodnak, tal n ppen a barlang fltt folyik
a vres tkzet.
Csattognak a
bronz kardok a bronz pajzsokon, sisakokon, hal lordĄt s, diadalvlts tlti
meg a vlgyet. Nem hallani belle semmit, az ezredves csnd hon ba nem hatol
le a harci zaj. Az tkzet mŁlt n a megvert sereg egy kis tredke az aggteleki
nyĄl sban tal l menedket. ElbŁjnak a flelmes regekben, de olyan csendben
vannak, hogy szinte llekzetket is visszafojtj k. A barlang kpzelt rmeitl
reszketve bŁjnak ssze, kĄvl a biztos hal l, bell az ismeretlen rm!
Csak hosszŁ,
hosszŁ ˘r k, tal n napok mŁlva mernek elbŁjni se meneklni valamerre, tal n
haza, ha van mg otthonuk s a gyztes ellensg nem dŁlta fel. . .
Bksebb
idben Łjra flkeresik a barlangot s g fa has bokkal bevil gĄtva, a kpzelt
rmeket bűvs mondatokkal elűzve, behatolnak abba az els, nagyobb csarnokba,
ahol az tkzet ut n meglapultak. Mivel otthonuk elpusztult s rossz idk
j rnak, zsiai lovashord k ldzik a levert slak˘k harckpes fiait,
elhat rozz k, hogy mindenkkel ide meneklnek. Behordj k kis vagyonukat, betelepĄtik
csal djukat s k maguk vad szattal s gyűjtgetssel szedik ssze az lelmet. Messzebb,
mint az els csarnok, nem igen mernek hatolni, ott ismeretlen rmek laknak,
onnan nha mintha vijjog st, gonosz kacag st hallan nak. Teremtm !
Oda bemenni
csak az merjen, aki nem fl a gonosz lelkektl!
Mg arra nzni
sem mernek, mert mintha zldfnyű szemek villogn nak feljk! Milyen ostoba az
ember! Kpzelt rmekkel npesĄtette be a vil got s flt mindenhol irt˘zott
minden szokatlant˘l.
A csal d
letbl nem hat be messze semmi zaj. A tizenh rom messze, messze benn, a flelmetes
regeken s folyos˘kon tŁl nem hall semmit csak a f radhatatlan cseppek
pendlnek, koppannak, mintha az rkkval˘s g ˘r ja j rna. Vad zsiai hord k,
germ n eredetű npv ndorl˘k fel fedeztk a barlanglak˘kat, kiirtott k ket, a
gyermekeket anyjuk lben szŁrt k le s az lelmiszereket elhordt k. Csak egy
kis fiŁcska meneklt el messze, messze be a barlang regeibe, nem tal lt k meg.
De a gyermek meg nem tudott visszatal lni. SĄr sa, jajgat sa betlttte a nma
boltozatokat, Ezt tal n meghallotta az a tizenh rom, de nem tudtak a kis rv n
segĄteni! KszĄvk megindult, mert a kveknek is van szĄve, csak az emberek
kzt vannak szĄvtelenek, Krtk a kis cseppeket, hogy mentsk meg a gyermeket,
S a cseppek sz˘tfogadtak, Meg radt a barlangpatak, A gyermek rezte, hogy l b t
ri a vĄz, Meneklt flfel, mindig fljebb s fljebb, csoda, hogy fel tudott
kapaszkodni olyan meredek szikl kon, s Ąme, vil goss got pillantott meg feje
fltt s kijutott a szabadba, Szegny bujdos˘k megtal lt k s megmentettk...
ElzŁgott a
barlang fltt a npv ndorl sok zne, nem hallatszott belle odalenn semmi!
Letelepedtek a magyarok a krnyken, mit tud r˘la az a 13? A mongolok ell tal n
sokan menekltek a barlang egyik-m sik nyĄl s ba, de a vrtanuk termbe nem
juthatott el senki, ElmŁltak a trk idk is, egy nagyra hivatott nemzet vĄvta
szabads g rt hal los tus j t, alighogy ler zta a szrnyű trk Ig t.,
Mindebbl, Hunyadi J nos dicssgbl, M ty s igazs g b˘l, R k˘czi f jdalm b˘l,
a branyiszk˘iak diadal b˘l nem hallottak odalenn semmit. Csak a Napsug r kis
vitzei pendltek szakadatlanul, mint annyi sok-sok ezer v ˘ta, csak a
tizenh rom k.
Egyszer
azt n a sok sz zezer esztends csndet emberi lptek, a sok sz zezer esztends
sttsget f klyafny szakĄtja meg! A barlang fel volt fedezve!
A tizenh rom
kkolosszus b mulva tekint az emberekre!
H t ez az a szrnyeteg,
aki testvrt legyilkolja, rtatlan gyermekeket a szikl hoz paskol, szegny
regasszonyokat m gly n get el! H t ez az! Vajjon mit akar itt?
A kĄv ncsiak
krltekintgetnek, megcsod lj k a hatalmas kolosszusokat s azt n tov bb mennek.
Megint csnd s sttsg. De most m r nem tart sok . Minduntalan jnnek
l togat˘k, f kly kkal bekormozz k a gynyrű alakzatok m rv ny testt, a
finomabb csipkket, cseppkveket, ezerves remekműveket letrdelik csupa
szeszlybl, gyerty val becsepegtetik a ledlt kolosszus ragyog˘ testt. Ott
esznek a pomp s sztalagmitok kzt, elsz˘rj k a szalonna hjat s zsĄros
papirost... Szemt, piszok, ostoba
l rma s retlen trf lkoz s...
Vgre! Vgre
jnnek j˘ emberek is. EltakarĄtj k a szennyet, j rhat˘ utat kszĄtenek, megtiltj k
a tov bbi pusztĄt st s mocskol st, majd pomp s elektromos vil gĄt s ragyog˘
fnyben tndklenek azok ott tizenh rman.
Ezeknek m r
rdemes elmondani mindazt, amit soksok ezer esztend alatt tltek, s a
kkolosszusok is megsz˘lalnak a tudom ny hangtalan, de ann l beszdesebb
nyelvn s elmondt k azt, amit ide leĄrtam.